ÉPÜL MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB
SERTÉS
MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTŐ KÖZPONTJA

Teljesen zárt, állategészségügyi szempontból védett telephely
Ideális körülmények között tartott 200 nagy genetikai értékű kan
A legmodernebb felszerelésekkel berendezett laboratórium (410 m²)

Többen felvetették már azt a kérdést, hogy miért kell Magyarországon egy központi kanállomást létesíteni, amikor a sertéstenyésztés jövôje kilátástalan?
Mi a kérdés ilyen megfogalmazásával sem értünk egyet, amit terveink, s eddigi cselekedeteink is bizonyítanak.

A Sui-AniVet Kft-t 2003. februárjában azért hoztuk létre, mert hiszünk és bízunk a magyar sertéstenyésztés jövô-jében. Szakmai hitünk szerint a sertéstenyésztés kilábal a válságból. Ezt a hitet saját kockázatvállalással nyomatékosítjuk, amikor többszáz millió forint saját tőkét is hajlandóak vagyunk befektetni. Az optimizmusunk alapja: Magyarország a gabonaövezetben fekszik, ebből következik, hogy itt mindig tartottak és tartani is fognak sertést. Csak nem mindegy, hogy milyen minőségű sertést és hogyan. Úgy gondoljuk, nem kell bizonygatni, hogy az a gazdaság tud megmaradni, és versenyképes lenni, amely jó minőségű sertéssel jelenik meg a piacon. A kulcskérdés azonban az, hogy a sertéstartás minőségi fejlődéséhez a  megfelelő feltételeket biztosítsuk. Az egyik ilyen fontos feltétel a megfelelő genetikai potenciál. Ma már a genetika rendkívüli eredményeket ért el, a „csúcskanok" olyan tulajdonságokat örökítenek, amelyekkel szinte bármilyen minőség elérhető. A minőség mellett tovább növeli a versenyképességet, hogy a helyben termelt gabonát helyben etetjük fel, amit tovább fokoz, hogy itthon olcsóbb a terméket feldolgozni és tárolni, mint nyugaton.
A már májustól Bagon, közvetlenül az M3-as autópálya mellett a Sui-AniVet telephelyén épülő mesterséges termékenyítő központ arról lesz híres, hogy olyan tenyészállatokat fog tartani, amelyekkel szinte bármilyen minőség elérhető. Ezek a tenyészállatok annyira drágák, hogy még a nagyobb kocalétszámmal rendelkező gazdaságok sem engedhetik meg maguknak egy állat tartását sem, hiszen nem tudják kellőképpen kihasználni. A saját kan tartása 2000 kocán aluli telepen drága megoldás, de a nagyobbaknak sem járható út, mert leszűkíti a választás lehetőségét.

- a legnagyobb tenyészértékű
kanok használatát teszi lehetővé a nagyobb teljesítmény elérése érdekében,

Nem véletlen az összefüggés. Amilyen arányban központi kantelepről származó kanspermát használnak, olyan mértékben növekszik a versenyképesség. Azért, mert a legkiválóbb genetikai háttérrel rendelkező kanok spermájához juthat a sertéstartó, így a húsipar igényeinek megfelelő minőségű sertést tudja előállítani. (Megjegyzendő, hogy nem mindig a legnagyobb húsarányt igényli a húsipar, de a Mesterséges Termékenyítő Központ kanok spermájával és tervszerű tenyésztési programmal bármilyen végtermék előállítható.)

És itt van Magyarország a maga 12%-ával...

A helyzet önmagáért beszél. Milyen választ adhatunk erre a kihívásra? Felvetődött a gondolat, hogy hazánkban nincs jövője ennek az ágazatnak.
Ezzel a feltevéssel nem érthetünk egyet, hiszen
az ország a gabonaövezetben fekszik, olcsó, jó minőségű a takarmány
megvan a megfelelő szakértelem,
Ehhez kell a központi mesterséges termékenyítés, amelynek bázisa a most épülő központi kanállomás lesz.

A csúcson lévő országokban a miénktől eltérő gazdasági szemlélet érvényesül. A mi szemléletünk szerint minden haszon a vágóhídon a sertések eladásakor jelentkezik, amit a vágóérték alapján fizetnek ki. Mindent annak rendelünk alá, hogy a termelésnek ezen a pontján nyereséget realizáljunk.
 
A fejlett nyugat-európai országokban ennél komplexebb gazdasági megközelítést alkalmaznak, aminek alapja a termelési tulajdonságok gazdasági értéke.

Gondoljuk csak végig:

a profit szempontjából hány gramm többlet-súlygyarapodás egyenértékű 1% színhúsaránnyal?

a profit szempontjából egy újszülött többletmalac hány százalék színhúsaránnyal azonos?

a profit szempontjából hány malac pótol egy kihagyott ivarzást?

A szaporaság és a termékenyülést, mint gazdaságossági tényező

Ha a termelő ért a szaporításhoz, és ugyanannyi költséggel több malacot képes előállítani, mint más, akkor a többletmalac értéke teljes egészében nála marad megtakarítás formájában.  Ki kell használni a kocák potenciális szaporaságát, ami nálunk 12 malacot jelent almonként. A szaporaság költségtényezői közé tartozik a termelési ciklus (üresen állás, vemhesség, szoptatás együtt) hossza is. Nyilvánvaló, hogy minél rövidebb idő alatt vagyunk képesek a szaporulat előállítására, annál kisebb takarmányozási és tartási költség terheli a termelést.

A tenyésztőnek csak az üres és a szoptatási szakaszra van ráhatása.
Az üresen állás szakaszát rövidítheti a gyors és eredményes termékenyítéssel, a laktációt pedig a szoptatási idő rövidítésével. A versenyképességhez 160 nap (inkább 155 nap) alá kell szorítani a termelési ciklus hosszát. Ez feltételezi, hogy az üresen állás ideje nem lehet több átlagosan 10 napnál és a szoptatás sem lehet hosszabb 4 hétnél. Minden egyes többletnap az üresen állásban 220 forinttal, a laktációban pedig 800 forint költséget jelent kocánként.

Minél jobb módban él egy társadalom, annál finomabb ételeket szeretne fogyasztani, vagyis: egyre változatosabb a fogyasztók igénye. Ezért nem csak a szalámi, kolbász, szalonna, párizsi, virsli stb. újabbnál újabb változatai kerülnek az áruházak  polcaira, hanem egyre több új termék, konyhakész, félkész húsféle kínálja magát. Ahogy differenciálódik a fogyasztói igény, úgy lesz egyre változatosabb a húsipar igénye is az alapanyag iránt.
Mindebből következik, hogy nem föltétlen a színhús arányának mindenáron való növelése lesz a cél, hanem a különféle összetételű, változatosabb ízeket, (rostosabb, zsírosabb, szárazabb, zsírszövettel többé-kevésbé átszőtt stb.) húsokat keresi az ipar.
 
A piaci versenyben az a feldolgozó, illetve sertéstartó nyer, aki minél több ismert tulajdonságú kan szaporítóanyagából választhatja ki a célnak legjobban megfelelőt. A központi termékenyítés így hallatlan rugalmasságot biztosít, hiszen általa bármikor bármilyen igénynek megfelelő sertéshús előállítható.

A kanok elhelyezése ideális körülmények között történik, a spermavétel előre kialakított rend szerint zajlik. A nagy létszámú kanállomány bőséges fajtaválasztékot biztosít, és lehetőséget nyújt az ivadékvizsgálatra is. Az állatok teljesen zárt, állategészségügyi szempontból szigorúan védett környezetben vannak, ami garantálja, hogy beállításkori jó egészségi állapotuk  ott tartásuk során megmarad. Ezt az eljárást alkalmazzák a fejlett európai országokban, amivel jelentős genetikai előrehaladást értek el.
A leírtak szerint ez a forma lenne a legjobb Magyarországon is, ennek ellenére mégsem tudott elterjedni. A spermát nagy távolságokra kell szállítani, ezért nagy a szállítási költség, továbbá a változó külső hőmérsékletnek kitett anyag minőségi romlása hátráltatta a széleskörű elterjesztést.

A Sui-AniVet Kft. az Arany Malac Program keretében ez utóbbi problémát megoldotta. Kialakított egy olyan spermaszállító dobozt, amelynek külső borítása időjárásálló rétegelt műanyag lemez, és a belső réteg olyan speciális anyagot (gélt) tartalmaz, amely hosszú ideig őrzi a kívánt  17 OC-os hőmérsékletet. A sperma ezért nem veszít minőségéből a szállítás alatt, és a külső hőmérséklettől függően +/- 1- 2 OC-os változással eljut a célállomásra.
A doboz jobb térkihasználása és a könnyű felhasználás érdekében az eddig használt flakonok helyett műanyag-zacskót alkalmazunk, amelyből 40 fér el egy szállítódobozban.

A laboratóriumi technológia is folyamatosan fejlődik, egyre hosszabb eltarthatóságú hígítókat állítanak elő, így akár heti egy szállítással is el lehet látni egy közepes méretű telepet.

Azon üzemek számára, amelyeket a Sui-Anivet spermát teljeskörűen ellát
díjmentesen biztosítja a szaporodásbiológiai
tanácsadást és felügyeletet.

A Sui-AniVet által termelt kiváló minőségű termékenyítő anyagot az eddig megszokott és ismert termékenyítési mód helyett egy új, hatékonyabb inszeminálási eljárással juttatjuk a kocákba, amellyel eredményesebbé tehető a fogamzás.

Megtanítjuk Önöket a modern termékenyítő eljárásokra, amelyeknek segítségével közvetlenül a méhbe juttatjuk a spermát, ezért kevesebb ondósejt is elegendő a termékenyítéshez, ugyanakkor magasabb vemhesülési arányt tudunk elérni.

Döntő jelentőségű a mesterséges termékenyítés,  amiben a jól képzett, a legújabb eljárásokat ismerő és alkalmazni tudó inszeminátor meghatározó szerepet játszik.

Napjainkban a mesterséges termékenyítés a sertés esetében általánossá vált, azonban a szarvasmarhától eltérően nem a központi mesterséges termékenyítő állomások kimagasló genetikai értékű kanjait alkalmazzák a kocaállományok inszeminálására, hanem saját kant tartanak az árutermelő sertéstelepek. A saját kan tartása ma már sem gazdasági, sem genetikai-tenyésztési szempontból nem indokolt. Miért?

A saját kan előnyeként említhető, hogy mind a kis, mind a nagy létszámú kocaállománnyal termelő gazdaságoknak „kéznél van”, és így néhány ivarzó koca egyszerre termékenyíthető. Ez az előny azonban „eltörpül” az állategészségügyi, szaporodásbiológiai és genetikai kockázatok mellett.
Az állattenyésztésről szóló törvény értelmében mesterséges termékenyítésre csak az elismert tenyésztő szervezetek által nyilvántartott, ismert származású, rendszeres állategészségügyi felügyelet alatt álló és megfelelő tenyészértékkel rendelkező apaállatok alkalmazhatók. Mégis a genetikai potenciál beszűkülésével jár, ha egy gazdaság saját kant használ a kocái terméke-nyítésére. Beszűkül a genetikai potenciál, mert egy vagy néhány saját kan „nem tud lépést tartani” a folyamatos szelekció és nemesítés hatására kialakuló genetikai trenddel. A saját kan használata tulajdonképpen a szelekciós bázis beszűkítését is jelenti, és szűk szelekciós bázissal  nem lehet a kivánt genetikai előrehaladást elérni. A mérsékelt genetikai haladáson túl további hátrány, hogy a kan kihasználatlan, ezért egy adag spermája szükségszerüen drágább a vásárolt spermánál, és növeli  a szaporítás költségét.

Amennyiben a gazdaság mesterséges termékenyítő központtól vásárol kiváló genetikai értékű, a legújabb genetikai trendeket képviselő, folyamatos állategészségügyi és szaporodásbiológiai ellenőrzés alatt álló kanoktól származó spermát, ezek a hátrányos hatások kiküszöbölhetők. A mesterséges termékenyítő központ gazdasági előnyeit szemlélteti a következő modellszámítás.

Egy saját kan költségei (2003. évi árakon) 1. férőhely kialakítása: 2. tenyészkan ára: 3. Takarmány, gyógyszer, egyéb költség: Összes költség:

~ 100 000 Ft ~ 100 000 - 300 000 Ft 150 000 - 200 000 Ft ~ 250 000 - 600 000 Ft/év

Mesterséges Termékenyítő Központ a termékenyítőanyagot ~ 600 - 1400 Ft/adag áron értékesíti.


Tehát a mesterséges termékenyítés biológiai, genetikai és tenyésztéstechnológiai előnyei vitathatatlanok, de felmerül a kérdés, hogy „megéri-e”? Az előzőekben kalkulált árak és költségek mellett a következő modellszámításban összehasonlítottuk a saját kan tartásának költségeit, és a mesterséges termékenyítő központból történő spermabeszerzés költségeit különböző kocalétszámú telepek esetében. Mindezt azért tettük, hogy ezek alapján ki-ki eldönthesse, hogy saját gazdaságában milyen módszert érdemes alkalmaznia. A modellszámításban a fialási gyakoriságot 2,2/év értékűnek vettük.

Akkor lehet biztonságos a sertéstartás, ha a fogyasztó igényeket elégít ki, és ehhez a közreműködők együttműködése összehangolt.