|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Untitled Document
| |
 |
| |
|
|
|
|
ÖSSZE KELL FOGNUNK A MAGAS SZÍNVONALÚ,
VERSENYKÉPES SERTÉSTARTÁS ÉRDEKÉBEN |
| |
|
|
|
|
(Tenyészállat bemutató és szakmai
fórum
a Sertés Mesterséges Termékenyítő Központban
Bag, 2006. szeptember 29.) |
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
A
magyar sertéstenyésztés válságban van. Soha ilyen kevés sertés nem
volt az országban,
ráadásul a termelési mutatók is elmaradnak a versenytárs nyugati országokétól.
Kisebb az egy kocára jutó élve született malacok száma, ebből következően
az egy koca után leadott hízók mennyisége is alatta marad a fejlett
európai országokénak, ez alapjaiban meghatározza a sertéstartás gazdaságosságát.
Gyengébb a termékenyülés aránya, aminek következtében több az egy kocára
jutó üresen álló napok száma, ez pedig a költségeket növeli. A takarmányhasznosulás
is kedvezőtlenebb, és egy kiló hús előállításához is több takarmányt
használunk fel.
Mindez azért érthetetlen, mert a gazdaságos termelés feltételeinek szinte
teljes köre rendelkezésre áll. Olyan genetikai háttérrel rendelkezünk,
amely mind a szaporulatot, mind a minőséget meghatározó húsarányt illetően
a világ élvonalában van. A kiváló genetikát megtestesítő kanok utódai
képesek ugyanannyi malacot világra hozni, s felnevelni, mint a fejlett
országokban.
A kanok által örökített hús-zsír arány szintén az élvonalat jelenti. |
|
| |
|
|
|
|
| |
Ma
már a csúcsot jelentő mesterséges termékenyítési technológiával rendelkezünk,
aminek köszönhetően a kocák termékenyülése
a száz százalék közelébe került. Tehát nem indokolt a kocák üresen állásából
adódó költség sem. Természeti adottságaink kimondottan kedveznek a takarmánytermesztésnek,
kiváló minőségű takarmányaink vannak. |
|
| |
|
|
|
|
| |
Lemaradásunk
a sertéstelepek technikai, technológiai rendszerében, azok korszerűsítésében
mutatkozik. Ez kétségtelenül kihat a takarmányozási
költségekre. |
|
| |
|
|
|
|
| |
Ha
a gazdaságos sertéstartás majd minden eleme megtalálható, akkor miért
marad el a magyar
sertéstartás színvonala a fejlett országokétól?
Erre a kérdésre keresték a választ a Sertés Mesterséges Termékenyítő
Központban Bagon tartott tenyészállat szemle és szakmai konferencia
résztvevői, ahol
a gazdák mellett megjelentek a húsipar, a tenyésztésszervezés, a genetika
szakemberei, valamint a sertéstartók érdekképviseletének vezetői. |
|
| |
|
|
|
|
| |
Az
elhangzott előadásokból, hozzászólásokból egyértelműen kiderült, hogy
bár külön-külön
megvannak a színvonalas sertéstenyésztés
elemei, ám nem tudtuk, nem tudjuk egységes rendszerbe állítani. A rendező
erő, a rendszer alfája és omegája a sertés minősítése és a minőség szerinti
árrendszer működtetése lenne. Papíron és elemeiben létezik a minősítés
rendszere, egy bizonyos darabszámon felül köteles is a vágóhíd minősíteni
a vágott félsertéseket és e szerint fizetni a termelőt. |
|
| |
|
|
|
|
| |
A
valóság azonban az, hogy a felvásárló vagy a vágóhíd "lábon" veszi
meg a sertést,
illetve ami ezzel jár,"zsebből" fizet. Ha kevés a
sertés, akkor drágábban vásárolják, ha sok, akkor olcsóbban. Így aztán
a termelő semmilyen visszajelzést nem kap a sertés minőségéről. Nem érdekelt
a minőség javításában, sőt abban érdekelt, hogy olcsóbban, gyengébb minőséget
állítson elő. Ha kevés a sertés úgy is megveszik, ha sok van, akkor
támogatást kell kiharcolni. |
|
| |
|
|
|
|
| |
Ez
a helyzet senkinek sem jó. Pillanatnyi előny a termelőnek, pillanatnyi
előny a
húsiparnak is az időleges alkupozíció kihasználása.
A végső eredmény pedig a versenyképtelen színvonalú sertéstartás, különösen
a kis és közepes üzemekben. A helyzet azért is kezd drámaivá válni, mert
immár határainkon belül is megjelentek a versenytársak: nagy áru kibocsátású
holland, dán telepek léte-sülnek, amelyek már tökéletes szervezettséggel
használják ki a földrajzi adottságainkat, nevezetesen azt, hogy az ország
a kukorica övezetben fekszik, kiváló takarmány terem akár a telep szomszédságában,
színvonalas a magyar szaktudás, nagy hagyománya van a sertéstenyésztésnek.
A genetikai eredményeket is maximálisan alkalmazzák, hiszen kiváló genetikai
háttérrel rendelkező kanok szaporító anyagát használják. Ugyanilyen teljesítményű
csúcskanok találhatók a Sertés Mesterséges Termékenyítő Központban is,
amelyeket a bemutatón láthattak a gazdák, de még nem élnek ezzel a lehetőséggel.
A fejlett országokban is azzal a világszínvonalú módszerrel inszeminálnak,
amit ezen a bemutatón is láthattak, s az inszeminátor tanfolyamokon elsajátíthatnak
a sertéstartók is. |
|
| |
|
|
|
|
| |
A szakmai
fórumon egyértelműen megfogalmazódott: ha nem tud összefogni a sertéstartó
gazda, a húsipar, a tenyésztésszervező, a genetikus,
akkor vesztesek leszünk, amikor a helyi (komparatív) előnyeinket mások
használják ki. Első lépésként legalább a termelőknek, a termelők szakmai
szer-vezeteinek kellene együttműködést kialakítaniuk a genetikai háttért
biztosító szervezetekkel, hogy versenyképes ráfordítással, versenyképes
minőségű sertéshúst állíthassanak elő. |
|
| |
|
|
|
|
| |
Összefoglalás |
|
| |
|
|
|
|
| |
Ha még nincs is meg a húsipar fogadókészsége, akkor is a
tenyésztők, és a tartók érdeke a minőség javítása, hogy a piacon maradhassanak.
Ennek érdekében kell összefognunk, a gazdáknak és a genetikai hátteret
biztosító szervezetnek, amelyekhez az AniVet biztosítja: |
|
| |
|
- A kiváló minőségű genetikát |
|
|
| |
|
- A mesterséges
termékenyítés technológiáját |
|
|
| |
|
- A tartástechnológiát |
|
|
| |
|
- Az állategészségügyi eszköz, műszer parkot |
|
|
| |
|
- A járványvédelmet |
|
|
| |
|
- A gyógyszerellátást |
|
|
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
| |
Bag, 2006. szeptember 29. |
|
|
| |
|
Váraljai Péter |
|
| |
|
Ügyvezető Igazgató |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
